Bokor közösség
ÁLLÁSFOGLALÁS

ÁLLÁSFOGLALÁS

 

A BOKOR közösségek nyilatkozata 2016 adventjén

A Bokor bázisközösségei hosszú évtizedek óta fő küldetésüknek tekintik az erőszakmentesség képviseletét és a világ éhezőinek megsegítését.
Vallják, hogy a fogyasztás folytonos növelése zsákutca, a "fenntartható növekedés" ellentmondás - ezért a fogyasztás csökkentésére és az osztozásra kell törekedni.
Vallják, hogy nincs más alternatíva, mint minden körülmények között ragaszkodni az erőszakmentességhez, és saját szegényedésünk árán is segíteni a rászorulókon.
A jóakaratú emberek összefogásának csodájában bízva született meg 2016 adventjén az állásfoglalás.


    A Bokor közösségek nyilatkozata >>

    Resolution of the Bokor communities >>

 


A Bokor közösség tagjainak állásfoglalása
2015-05-15

Tanúságot téve a jézusi ellenségszeretetről, ellenezzük, hogy magyar katonák menjenek bármely ország vagy szervezet ellen, mert a béke megteremtésére és az erőszak megszüntetésére alkalmatlannak tartjuk a katonaság intézményét.

Tanúságot téve a jézusi erőszakmentességről, nem támogatjuk továbbra sem a halálbüntetés bevezetését, de ennek felvetését sem, mert az állami erőszak nem tompítja, hanem fokozza a gyűlölet elharapódzását, és lehetetlenné teszi a bűnös megtérését.

Tanúságot téve a jézusi irgalmasságról, támogatjuk a hazájukból elüldözött és menekülni kényszerült emberek befogadását, mert a problémák megoldását keresztényként és emberként is csak a keresztényi szeretet és humánum szellemében látjuk megoldhatónak.

A Bokor közösség tagjai

Az erőszakmentes polgári szolgálat mellett

Bokor logoAz új alkotmány (Alaptörvény) módosította a honvédelemre vonatkozó törvényt (2011. 04. 25).  Ennek konkretizálást az ún. sarkalatos törvényekben rendelte el. Az Országgyűlés a honvédelmi törvényben az eddigi polgári szolgálat helyett a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését megszavazta (2011. 06. 22.) és törvénybe is foglalta (2011. 07. 11.).
A Bokor képviselete még a törvény megszavazása előtt (2011. 06. 20.) egy Állásfoglalást küldött az Országgyűlés képviselőinek, kiemelten Orbán Viktor miniszterelnöknek, Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének és Hende Csaba honvédelmi miniszternek.
A nyilatkozat leszögezi, hogy a Bokor tagjai készek a civil szolgálat bármilyen formájával szolgálni családjukat, népüket, hazájukat, de a katonai szolgálat minden, vagyis fegyveres és fegyvertelen formáját is elvetik a jézusi erőszakmentesség és a lelkiismereti szabadság okán. A lelkiismereti okból történő katonai szolgálat megtagadása emberi jog, így ennek érvényesülését egy demokratikus társadalomban minden körülmények között szavatolni kell.
Az alábbi levelet valamennyi országgyűlési képviselő e-mail címére, továbbá az aláírt állásfoglalást a kiemelt címzettek részére elküldték.
Másnap a sajtó számára is nyilvánossá vált az alábbi állásfoglalás.

Tisztelt Országgyűlési Képviselők!

Az Országgyűlés a közeljövőben tárgyalja a honvédelemre vonatkozó sarkalatos törvény tervezetét.
A törvénytervezet az eddigi polgári szolgálat helyett fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését tartalmazza.

Mi, a Bokor közösség képviselői, szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az ember elleni erőszak minden formája emberellenes, számunkra ellentétben áll a Tízparancsolat „Ne ölj!” parancsával, és ellentétben áll a jézusi, mindenkire – még az ellenségre is – kiterjedő legfőbb parancs, a „szeretetparancs” követelményével.

A Bokor közösség – melyet Bulányi György, piarista szerzetes hívott létre – arra törekszik, hogy a jézusi erőszakmentes szeretet útját járja. Mint a történelemben a világi és vallási közösségek tagjai közül számosan, a múlt rendszerben közülünk is sokan megtagadták a katonai szolgálatot, nem voltak hajlandók semmiféle fegyveres testület szolgálatába állni, s ezért a meggyőződésükért több évi börtönbüntetést is vállaltak.

Családunkat, népünket, hazánkat készek vagyunk az erőszakmentes civil szolgálat bármilyen formájával szolgálni, azonban a katonai szolgálat minden (fegyveres és fegyvertelen) formáját elvetjük, békében és háborúban, az ún. megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapot idején is.

Meggyőződésünk, hogy a lelkiismereti okból történő katonai szolgálat megtagadása emberi jog, így ennek érvényesülését egy demokratikus társadalomban minden körülmények között szavatolni kell.
Kinyilvánítjuk, hogy helytelenítünk minden olyan törvénykezést, mely az erőszakmentesség és a lelkiismereti szabadság jogának korlátozására irányul.

2011. június 20.

A Bokor közösség képviseletében:

Kovács László titkár
Kaszap István szóvivő
Miklovicz László
Benyhe Bernát
Lepsényi Mária
Mlecsenkov Angel
P. Bajnok Kata
Papp Zoltán
Trásy Györgyné
Végh Andrásné
dr. Zsombok György
Besze Imre (kat. szolg. megtagadó)
Csizmadia Gábor (kat. szolg. megtagadó)
Habos László (kat. szolg. megtagadó)

Elérhetőség:
Kapcsolattartó: Kaszap István, tel.: 06/70-410-6683, e-mail: kaszapi44@gmail.com

***

Reflexiók az állásfoglalással kapcsolatban

Az első válasz másnap érkezett Szili Katalin titkárságvezetőjétől, melyben ígéri, hogy a Bokor törekvését a parlamentben támogatja.

A következő napon az Országgyűlés megszavazza a törvénytervezetet változtatás nélkül. Hende Csaba honvédelmi miniszter megköszöni a képviselőknek az aktivitást, a korrekt, érdemi vitát és kijelenti, hogy a polgári szolgálat megszűnik és helyette a katonai fegyver nélküli szolgálat lesz érvényben. A módosító indítványokról megjegyzi, hogy csak a jogszabály minőségét javító indítványok támogathatók.

Két nap múlva a Jobbik képviselője, Szávay István válaszol, melyben megvallja a haza fegyveres védelmének szükségességét, egyben evangélikus hitét, melyet nem tart összeegyeztethetetlennek a katonasággal. Egyben kijelenti, hogy nem ért egyet a Bokor Nyilatkozattal, noha az nem ellentétes a keresztény elvekkel.

A Nyilatkozattól számított közel egy hónap múlva Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ír egy udvarias levelet, melyben megköszöni a Bokor bizalmát, kifejti az állampolgárokkal történő kapcsolattartás fontosságát. A továbbiakban ismerteti a kormány indítványát, a honvédelem fontosságát, a lehetséges felmentő okokat és az új Alaptörvényt, mely szerint katonai nem fegyveres szolgálat is lehetséges. A Nyilatkozat lényegére érdemben nem válaszol, de reméli, hogy ezzel megnyugtató választ adott az értékes észrevételeket adó Bokornak.

A Nyilatkozattól számított több mint másfél hónap múlva Kövér László hivatalvezető-helyettese tájékoztat a szóban forgó törvény elfogadásáról, és arról, hogy a fegyver nélküli katonai szolgálat csak rendkívüli helyzetben és lelkiismereti okból engedélyezett. Közli azt is, hogy két más illetékes bizottsághoz (jogi és rendészeti) továbbítja a Nyilatkozatot.

A továbbítástól számított több mint egy hónap múltán az Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elnöke, Lukács Tamás jelzi, hogy a bizottság nem tárgyalta az ügyet, de a legközelebbi ülésen az állásfoglalást a bizottság tagjai rendelkezésére bocsátja.

A továbbítástól számított két hónap elteltével Kocsis Máté, a Rendészeti bizottság elnöke is válaszolt. Ismertette a fentiekben már megismert jogi procedúrát, majd közli, hogy a katonai parancsnok jóakaratától függően miben állhat a fegyvernélküli katonai szolgálat teljesítése. Közli azt is, hogy a bizottság tagjaival ismertette a Bokor Nyilatkozatát.

***

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a képviselők mindegyike csak ismételgeti azt a törvényt, mely a „katonai fegyveres és katonai fegyvernélküli” szolgálatról szól., de érdemben szóba sem állnak a „katonai fegyvernélküli” szolgálat erkölcsi és lelkiismereti okból való megtagadásának jogával. Nem értik (vagy nem akarják érteni), hogy a jézusi erőszakmentességet valló Bokor tagjai nem óhajtanak katonai erőszakszervezet tagjai lenni, még konyhai szolgálatban sem. Civilként akarják szolgálni hazájukat!

Kovács László