2025. június
15. - Szentháromság ünnepe
Jn 16,12-15 - A Lélek folytatja Jézus művét
"Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek.
Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes
igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a
jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből
kapja, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért
mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek."
Amikor Jézus a közelgő távozásáról beszél a tanítványainak, megnyugtatja őket:
Nem teszek rátok túl nehéz terhet. Megismertettem veletek a lényeget, így aztán
teljes bizalommal tekinthettek a jövőbe. Minden új élethelyzetben veletek
lesz a Lélek, és feltárja előttetek azt, amit éppen tudnotok kell rólam.
Azt gondolhatnánk, hogy Jézus precíz, írásba foglalt utasításokat hagy hátra,
de ő nem így tesz. Nagyon keveset hagy hátra, és a mondanivalója az, ami
nagyon fontos. Egy élő személyt, az igazság Lelkét bízza meg azzal, hogy
emlékeztesse rá a tanítványokat, és hogy életre keltse bennük a teljes igazságot.
A Lélek Jézus halálának és feltámadásának fényében világítja meg szavainak
értelmét.
A Lélek nem új igazságokra és olyan ismeretekre vezet el minket, amely pótolhatná
azt, amit Jézus már ránk hagyott. Az igazság teljességére vezet, segít, hogy
helyesen értelmezzük azt az igazságot, amely Jézus Krisztus, és felismerteti
velünk ennek a hatását a ránk váró új élethelyzetekben.
Szentháromság vasárnapjának evangéliumában arról olvasunk, hogy Jézus megígéri
tanítványainak, követőinek a Szentlelket, aki folytatni fogja a világban
az általa megkezdett művet. A Fiúnak, Jézusnak az volt az Atyától kapott
küldetése, hogy meghirdesse Isten országát és az embereket az Atyához vezesse.
A Földről való távozása, mennybemenetele után a Szentlélek által lesz
jelen Isten a világban, ő vezet bennünket az örökkévalóság felé. Törekedjünk
arra, hogy eljussunk a Szentháromság boldogságába!
"Lélek add, hogy Benned teljesen megbízzak,
A vízen bátran Veled járjak, és bárhová hívsz, menjek!
Vigyél tovább, mint a lábam tudna menni!
Taníts teljes hittel járni, jelenlétedben élni!"
[Bertalan Gábor, Sopron, "Boomerang" közösség]
"Minden, ami az Atyáé, az enyém is." (Jn
16,15)
- Hogyan viszonyulok a köztulajdonhoz?
- Mennyire vagyok képes osztozni?
- Mennyire ragaszkodom a saját tulajdonomhoz?
[Angel]
2025. június
22. - Úrnapja
Lk 9,11-17 - Hogyan lehet csodát tenni?
Mi ez, ha nem csoda? Ki ez, ha nem csodatévő? És
kik vagyunk mi, akik ezt olvassuk? Mit gondolunk, mit érzünk, amikor
valami lehetetlennek látszó dolog előtt állunk? Szemlélők vagy
a csoda megidézői vagyunk? Lehetséges számunkra is a csodatétel?
Mik a feltételei? Mi kell hozzá, hogy létrejöjjön?
Kérdés, kérdés, kérdés...
A válasz pedig bennünk van. Amiről most én írok, az egyféle. Ne vedd
készpénznek! Válaszold meg magad is! Ne csak olvasd a kérdéseket, hanem
gondolkozz is el rajtuk! Ne csak elgondolkozz, válaszold is meg! Ne csak
készen fogadd, hanem alakítsd, tegyél hozzá vagy vegyél el belőle!
A tanítványok és Jézus egy megoldandó hiányállapotban találták magukat.
Nagy volt a tömeg és kevés volt az élelem. Ja, és persze nem volt a közelben
TESCO. Szembe jött velük ez a helyzet, nem készültek fel rá előre,
nem volt megoldókulcsuk a helyzetre, sem tapasztalatuk, mit kell ilyenkor
csinálni.
A tanítványok feszültek, elemzik a problémát, keresik a megoldást. El kell
menni ennivalót venni. Jézus azonban nyugodtan és nyitottan fogadja a problémafelvetést.
A mondatomban a "nyitottan" szón van a hangsúly. Elfogadja, ami
van. Nem aggódik, nem zsörtölődik, nem hibáztat, nem sző terveket,
nem okoskodik, nem számol... Leülteti a tömeget. Csupán némi áldásért tekint
fel az égiekhez, és hatalmas belső nyugalommal és elfogadással a lehetőségek
felhasználására utasítja segítőit. Kezdjétek el osztani!
Ha egy lehetetlenül kicsi adag étel van a kezemben, amit hatalmas nagy
tömegnek kell elosztanom, nem tehetek mást, mint végtelen nyugalommal és
a helyzet elfogadásával elkezdem porciózni az ételt. És ha kellően
nyugodt és a helyzet iránt elfogadó vagy, fogadni merek, hogy képes leszel
Te is maradékot termelni. Semmi más nem kell hozzá, mint a helyzet feltétel
nélküli elfogadása és a feladat elkezdése. Nem hiszed? Próbáld ki!!!
[Csizovszki Zsóka, Sopron]
"És fogadván őket, beszélt nekik Isten
királyságáról, a kezelésre szorulókat pedig meggyógyította." (Lk
9,11)
- Mit teszek azokért, akik számítanak rám?
- Miről beszélek azoknak, akik hozzám fordulnak?
- Hol keresek gyógyulást nyavajáimra? Milyen sikerrel?
[Angel]
2025. június
29. - Szent Péter és Pál apostolok ünnepe
Mt 16,13-19 - Jézus kérdései hozzánk
"Hát ti mit mondotok, ki vagyok?" - tehetné
fel nekünk is a kérdést Jézus.
- Te vagy a Kisded, akinek születését karácsonykor ünnepeljük!
- Te vagy az ókori zsidó vándorprédikátor!
- Te vagy a Nagy Spirituális Gyógyító, a Csodatévő Mester!
- Te vagy az Isten fia, a Szentháromság második személye!
- Te vagy az, aki halálával megváltotta a világot! - és még folytathatnánk
a sort...
De szerintem inkább az alábbi kérdéseket tenné fel nekünk - lévén ezek
sokkal lényegesebbek, és nem utolsósorban azért, mert ő maga sem
örülne igazán a tömjénezésnek:
Hát ti hogyan élitek meg tanításomat
a mindennapokban? Hogyan imádkoztok? Szentmisére/gyülekezetbe/templomba
jártok? Örökimádás, dicsőítés, litániák...? Zarándoklat, böjtölés,
virrasztás...? Aha, értem. Ez szép és jó, de nem a vasárnapot/szombatot/ünnepeket
vagy különleges alkalmakat kérdezem, hanem a hétköznapokat!
Törekedtek rá, hogy meggazdagodjatok, vagy megelégszetek a kevesebbel?
Megosztjátok, amitek van? Adtok-e enni az éhezőknek, inni a szomjazóknak?
Meglátogatjátok-e a betegeket, rászorulókat? Szeretettel vagytok-e
egymás iránt? Aggodalmaskodtok-e a holnap miatt? Gyűjtötök-e a
csűrötökbe kincseket, vagy inkább a szívetekben halmoztok értékeket?
Kedvelitek-e a békességet? Szelídek vagytok-e? Tiszta-e a szívetek?
Megbocsájtotok, irgalmaztok-e a felebarátaitoknak - vagy legalább szeretteiteknek..?"
Valójában ezekre a kérdésekre kell megfelelnünk. És ha tiszta szívvel,
jól felelünk meg rájuk (vagy legalábbis törekszünk a Mester tanításai
szerint élni), akkor elmondhatjuk magunkról: mi is Isten Fiai vagyunk
- ugyanúgy, ugyanabban a minőségben, mint ahogy Jézus is megtapasztalhatta
kétezeregynehány esztendővel ezelőtt, és ami Péter számára
is nyilvánvalóvá vált a vele eltöltött idő alatt.
[Horváth-Szováti György, Sopron, "Boomerang" közösség]
"Erre azt mondta nekik: "Hát ti, mit
gondoltok ki vagyok?" (Mt 16,15)
- Mennyire esik jól, ha elődeimhez hasonlítanak?
- Mennyire érdekel, hogyan vélekednek rólam?
- Mennyire fontos nekem, hogy senki máshoz ne mérjenek? Miért?
