2026. július 5. - Évközi
14. vasárnap
Mt 11,25-30 - Korazin, Betszaida, Kafarnaum
Jézus útját számtalan csoda, gyógyulás kísérte. Tudták,
hallották, némelyek meg is tapasztalták a népből és a tekintélynek örvendők
közül is. Csodák történtek, de a belső, a valódi, meg tudott-e történni?
A tudós rabbik lelkében aligha, vagy csak kevesekében. Azokban a lelkekben
tudott, tud megtörténni, akik nyitott szívvel és üres marokkal, egyszerűen élnek.
Nekik mondja el Jézus, ki ő, nekik adja a legtöbbet, nekik árul el a
legtöbbet magáról, azoknak, akik nyitottak és be tudják fogadni. Akkor is így
történt, és így van ez ma is.
Ez a rész arra hív, hogy időről időre tisztázzam vagy legalábbis
megvizsgáljam, milyen úton járok; milyen kihívásokra felelek; kinek, kiknek szeretnék
megfelelni, fontos lenni, mit szeretnék szolgálni; hasonlítok-e ahhoz a képhez,
amelyről azt gondolom, hogy Isten velem való tervéhez a legközelebb van.
Tanulok-e - folyamatosan - szelídséget, alázatot, s van-e ebben nyugalmam?
Rábízom-e a hordozhatatlan terheimet Jézusra, vagy keseregve roskadozok alattuk?
(Elfogadom-e a megoldást vagy továbblépést tőle, ha azt nem úgy adja, ahogy én
elképzeltem?
Kinek akarok megfelelni? Mekkora súllyal esnek latba a külső elvárások?
Tudom-e, keresem-e, hogy pontosan ki vagyok a szerepeim mögött?
[Bognár Éva, Csömör]
"Gyertek hozzám mind, elfáradtak, a terhet cipelők, és én
majd felfrissítelek titeket." (Mt 11,28)
- Mi fáraszt a legjobban?
- Milyen terhek nyomnak?
- Hol keresem a kikapcsolódást?
[Angel]
2026. július 12.
- Évközi 15. vasárnap
Mt 13,1-23 - Jézus, a Magvető
Több mély bibliodráma-élményem kapcsolódik ehhez az igerészhez.
Ezek apropóján éltem meg, hogy a négyféle "talaj" (útfél, tövisek, köves
hely, jó föld) mindegyike ugyanazon ember pillanatnyi lelkiállapotát is
jelentheti, a belső érettség különféle szintjeit, azazhogy
- van, ami meg sem érint, el sem jut hozzám, meg sem hallom, teljesen érintetlenül
hagy;
- van, ami pillanatnyilag fellelkesít, aztán ellobban a láng, nincs folytatás,
feldolgozás, folyamatosság, elmélyülés;
- vagy megérint, de mégsem vagyok képes beépíteni gyakorlatként, hozzáállás és
cselekedetek szintjén;
- végül pedig: megérint, eljut hozzám, figyelek rá, nekem szólónak érzem, és
tudatosan meg is valósítom, beépítem.
Fülemmel hallani és szívemmel érteni életem minden szintjén, minden szándékban és
indítékban, minden kapcsolatban, minden szituációban száz százalékig valószínűleg
nem leszek képes, de törekszem, hogy ne Ézsaiás jövendölése legyen rám igaz.
Ez mindennap éberséget, a motivációim, cselekedeteim és kapcsolataim vizsgálatát
tételezi fel.
[Bognár Éva, Csömör]
"És sokat beszélt nekik parabolában szólván: Íme
kiment a magvető vetni." (Mt 13,3)
- Mennyi időt töltök napjaimban úton?
- Mennyire van mondanivalóm?
- Milyen a társaságom?
[Angel]
2026. július
19. - Évközi 16. vasárnap
Mt 13,24-43 - A búza és a konkoly
Az a bizonyos szántóföld nem a külvilág, hanem
a saját szívem.
Ahogy a különböző lelki területeim érettsége is más és más - és ez sokban
rajtam múlik -, a szívem állapota is változhat. Az már jó állapot, amikor felismerem,
hogy a társam, barátom, rokonom vagy akár a gyerekem bizonyos rendkívül idegesítő tulajdonsága
talán épp azért dühít annyira, mert tükröt tart nekem. Hogy akármennyit is "dolgoztam
magamon" (közösség, bibliaismeret, önismereti csoport, önképzés...), vannak területek,
ahol a konkoly az úr. Bosszantó felismerés. Mennyivel könnyebb a "jobbító szándékot" a
másik személy felé irányítani - nevelni, meggyőzni, felvilágosítani, megokosítani,
lehengerelni -, mint a saját jó és rossz magokat venni vizsgálat alá. Pláne felismerni,
hogy a búzaföldemen jelen van a konkoly.
Nem kell külső "gyomlálnivalót" keresni, elég nagy feladat belülről
megtisztulni. Ahogy Gandhi fogalmazta: "Te magad légy a változás, amit a világban
látni akarsz."
Ha több búzát akarok látni, nekem kell tisztábban élnem.
Hogy ismeri fel a másik ember magában a konkolyt? A tiszta búzával összevetve
képes lehet rá.
Tudom-e erőszak nélkül, a "gyomlálás" szándéka nélkül, szelíden, de határozottan
képviselni az értékeimet, illetve a közösség értékeit? Milyen helyzetekben "gurul
el a gyógyszer"? El tudom-e viselni a jogos kritikát, illetve a felismeréseim, "aha-élményeim" révén
is törekszem-e tisztulni? Tudom-e nem támadóan, hanem segítő módon képviselni
az igazamat?
Sok kérdés, amit a Magvető az én szívemtől is kérdez.
[Bognár Éva, Csömör]
"Mikor a vetés felnőtt és kalászba
szökött, megjelent a konkoly pernye is." (Mt 13,26)
- Mennyi bennem az ellenséges érzés?
- Mi az, amit titokba szoktam csinálni? Miért?
- Kérdéseim mennyire tárgyilagosak?
2026. július
26. - Évközi
17. vasárnap
Mt 13,44-52 -
Az elrejtett kincs, az igazgyöngy és a hálóba került halak
Kedvemre való példabeszéd (kivéve a tüzes
kemencét és a fogcsikorgatást), mert nincs benne semmi bonyodalom.
Van úgy, hogy csak tesszük a dolgunkat, igaz, a szívünkbe van írva a vágyakozás
a jóra, a Tökéletesre, és az jön. - Van úgy, hogy elszántan és céltudatosan keressük,
mint az igazgyöngyöt, és egyszer csak... előttünk van.
Mind a két esetben az öröm vezérli a folytatást, nincs lemondás vagy keserűség,
csak a vágyott érték megtalálása.
És, harmadszorra, van a hétköznapok merítése is: akad benne jó és rossz, amit
megfelelő ismerettel, tapasztalattal és főleg gondos munkával szét
lehet (kell) válogatni. Úgy vélem, ez a legprózaibb és leggyakoribb: olyan például,
mint az idő beosztása (egy nap tudvalevőleg csak 24 óra): mi fér bele,
mit iktatok ki; vagy jól használom-e a képességeimet; hatékonyságra törekszem-e;
arányosan meg tudom-e osztani az figyelmemet, jut-e elég a szeretteimnek (vagy
csak azt látják, hogy - elvárásoknak engedve - mindig rohanok)... - a sor tetszőlegesen
folytatható, kinek-kinek a gyenge pontjai mentén.
Hiszem, Jézus segít megtalálni a mindennapi válaszokat.
[Bognár Éva, Csömör]
"Így lesz a korszak befejezésekor,
eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat
az igazak közül." (Mt 13,49)
- Mennyire tudok türelemmel lenni mások iránt?
- Mennyire tudok bátran selejtezni munkám produktumai között?
- Mi mindent halmoztam fel magamba eddigi életem során?
