ÚJÉV 2022.

Kovács László elmélkedése: Csillag az égen (2022. január 2.)

2021. DECEMBER 26. – Szent Család vasárnapja

Dicsősséges Betlehem
"Az isteni hírnök nagy örömet hirdet a pásztoroknak és az egész népnek. Megszületett nekik a várva várt Messiás, ő az Úr, a szabadító. Jelet is mondott, ami már nem a díszekhez tartozik. Közli azt, hogy a kisgyerek az ő istállójukban van, rongyokba göngyölve és az állatok etetőjászlába fektetve."

Kovács László online prédikációja 2021. december 26-án.

---

2021. DECEMBER 25. Karácsony
Lk 2,15-20 - A kisded a reményünk az isteni szeretetre

"Pólyába takarta és jászolba fektette."
Képzeljük magunk elé Máriát, a fiatal édesanyát, aki az újszülött kis Jézust tartja karjaiban, az ölében. Gyengéd mozdulatokkal gondoskodik arról, hogy a pólya melege óvja a kisded testét.
Övéi nem fogadták be. A születés körülményei is nagyon mostohák, mégis jelezhetik az Isten közelségét, és a reményről szólnak.
A fenyőfa a gyökereivel kapaszkodik a földbe. Ha a gyökerek elszakadnak, a fa elpusztul. Lelki értelemben mi is küszködünk nehézségekkel. Tegyük föl a kérdést: Életünkben hol és mikor van szükségünk lelki-testi kapaszkodókra, emberek segítségére?
A gyermekkorban szüleink és testvéreink a segítőink. Felnőtt korban feleség és férj egymásnak. Idősebb korban gyermekeink, testvéreink és unokáink. Ifjúkorban az igaz barátaink. Öregségünkben, betegségünkben, olykor nyomasztó magányunkban családtagjaink, vagy egy másik idős szomszéd, testvér, rokon vagy jóbarát. Kapaszkodónk lehet még, ha visszatekintünk a gyermekkori, a fiatalkori adventi és karácsonyi lelki élményeinkre: Egy kis faluban nőttem föl. Hárman fiútestvérek ott ministráltunk minden hajnali szentmisén. Szüleink és nagyszüleink kísértek el bennünket. Ott voltunk az éjféli, a karácsonyi és az ünnepi szentmiséken.
Adjunk és biztosítsunk minél több ilyen és ehhez hasonló lelki-testi kapaszkodót és élményt családtagjainknak, gyermekeinknek és unokáinknak. A családban tanulunk meg ünnepelni, imádkozni és ajándékozni. Otthon tanuljuk meg a figyelmességet, a szolgálatkészséget, a segítségnyújtást, az önzetlenséget, a jót és az együttérzést. Így tapasztalhatjuk meg és így élhetjük át az ünnep örömeit, a család összetartó erejét és igazi békéjét.
Mennyei Atyánk!
Karácsony ünnepével évről évre megerősítesz bennünket abban, hogy szeretsz minket. Hálával tartozunk neked ajándékodért, a gyermek Jézusért, aki megtanít minket arra, hogy miként szeressünk téged és embertestvéreinket. Vezess bennünket a betlehemi jászolhoz, és add szívünkbe a találkozás megújult örömét! Ámen.

[Tóth Miklós, Rábatamási - "Érted vagyok"]

---

2021. DECEMBER 24.

Bárd Oszkár: Karácsony

Kétezer éve egyre csak beszélünk
a szeretetről s míg pár eb ugat,
a karaván halad fölényes gúnnyal,
hisz gyártunk mindig új és új ágyúkat.

A frázisok s a feldübörgő jelszók
dandárja bőszen akkor lépeget,
amikor el kell bármi áron fedni
egy szemrehányó, beteg lényeget.

Kétezer éve minden karácsonykor
jámbor meséktől gyúlnak fel szemek,
de ez a szent ellágyulás a földet
egy gonosztettől se mentette meg.

Ideje volna rádöbbenni végre:
a legenda, mit lelkeinkbe szőtt
amaz akol, csak Jézusnak dicsőség,
a mi számunkra, bárhogy nézve, csőd.

Hisz Betlehemből örökbéke álma
zenélve szállt a csillagok fele,
de útját álltuk: Golgotára küldtük
a Názáretit s álmait vele.

Ideje volna rádöbbenni végre:
ha felcsendül a Jézus mély tana,
jó lenne, hogyha a bombasztok helyett már
tetemrehívásra szólítana.

Vállalnunk kell a felelősség súlyát
mindazért ami történt s elmaradt:
hogy nem válthatott meg bennünket Krisztus
sem akkor, sem két évezred alatt.

A karácsonyi áljóság helyébe
s a hozsannázó dalocskák helyett
ideje vón megkövetni a sorsot
és szégyenkezve hajtani fejet.

Ideje volna tiszta szíveinket
a bűnbánat ajándékaiul
ráaggatni a nagy karácsonyfára,
mely fejünk felett éjjelenként kigyúl.

(Erdélyi karácsony c. antológiából)

---

ADVENT 2021.

Mária és Erzsébet - Kovács László elmélkedése (Advent 4. vasárnapja, 2021. december 19.)

Eljövetel?

Jézus eljött. Jézus el fog jönni a világ végén. Jézus el fog jönni, mikor meghalunk. Ez keresztény, katolikus alapállás. Személyesen van még egy eljövetel. A megtérésem. A Jézusra találásom. Megünnepeljük a szülinapokat. Ünnepeljük meg a jézusi születésnapunkat is! Gondoljunk vissza, hogy előre tekintésünknek előre haladásunk legyen a gyümölcse.
Milyen nagyszerű egyéniségek, papok és nem papok adattak az életemben! Milyen jó, hogy "vettem a lapot" és felfigyeltem az életem értelmére rámutató üzenetre! Egyéni "mindenszentek litánia" is összeállítható. Már majdnem százan vannak csak a Bokorból elhunytak. Közülük kiemelkednek számomra a ténylegesen kimutatható, szóval, írással, példával ható testvérbarátok. Hogy a fiatalabbak se érezzenek hiányosságot, hát a még élők ugyanilyen pozitív hatásának számbavétele is lehetséges. Még a hibák is "eljövetelt" segítő erők lehetnek, ha nem elhatárolódás, hanem értékítélet a hozzáállásunk. Mi nem ideológiai keresztények vagyunk, akik okoskodásukat, újakat mondani akarásukat is imába csomagolják. Gondolkodunk, de fejünk bűnbánó és fejlődni akaró lehajtásával, egymásnak ajándékozott sok gondolat segítségével szeretnénk jobb emberré válni.
Eljött, hogy együtt menjünk. Eljött, hogy egy irányba menjünk együtt. Olyan jó, hogy nem egyedül kell valamerre botorkálni, sodródni! Olyan jó, hogy ez az "ADVENT" megerősíthet az egymásra és az égre tekintésünkben!
(Király Ignácz)

---