IV. A KOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE

A kommunikáció jelentősége az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt, az elérhető információ mennyisége óriásira növekedett, ebből adódóan az információcsere felgyorsításának igénye szükségessé, a technikai eszközök fejlődése lehetővé tette a beszélt nyelv előnyeinek jobb kihasználását. Az információtechnika (IT) fejlődése és beépülése a mindennapokba példa nélküli gyorsasággal történik, a fejlődés (változás) iránya nem határozható meg egykönnyen.

Az emberi kommunikáció eddigi történelmét öt korszakra oszthatjuk, melyet öt "forradalom"-nak szokás nevezni:

Történelmünk minden korszakának van állandó jelzője (pl.: vas, bronz, hit, ész, felfedezések stb.), a XX. sz. végén az információ korszaka kezdődött. Egyes kutatók szívesebben nevezik a média korszakának.
Az információnak az emberiség eddigi története alatt (több ezer év) nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, s még a 20. század elején sem volt jele annak, hogy néhány évtized alatt egy új társadalmi forma, az információs társadalom fog kialakulni.

Az információgyűjtés (tapasztalatok, ismeretek) és -csere olyan fontossá vált az ember számára, hogy ma már általánosan elfogadott a felismerés: az információ hatalom. Első számú fogyasztási és termelési árucikk lett, mérhető, s komoly, tudományos kutatások, vizsgálatok tárgya. Egyes információk dollármilliókat érő árucikké váltak.
A hihetetlenül gyors fejlődés nem teszi lehetővé a jövőnk megrajzolását, csak az valószínűsíthető, hogy a fejlődés hajtóereje az információs javak termelése lesz. Az információhoz való hozzáférés és megszerzése ebben a rendszerben kulcs az érvényesüléshez, az előnyök megszerzéséhez, melyből a Föld lakóinak nagytöbbsége továbbra sem részesül, ezért az informálódni tudás mentén egy új elitréteg kialakulása figyelhető meg.
A társadalmi fejlődés során a természetes csatornák szűkösnek bizonyultak, mert csak rövid távú információszállításra alkalmasak. A mesterséges csatornák lehetőséget adnak az idő, a távolság, a tér korlátainak leküzdésére. Úgy tűnik, hogy míg a múltban a technika követte az ember fejlődését, új korszakunkban az embernek kell komoly erőfeszítéseket tennie ahhoz, hogy (valamennyire) követni tudja a technikát.
Megfigyelhető, hogy az információ áradása, az infotechnika robbanásszerű fejlődése egyre nagyobb stressz-hatást okoz életünkben, mert a tömeges új ismeret zavart kelt bennünk, ismeretrendszerünk magasabb fokú átszervezésére kényszerít, hogy ezt a zavart feloldjuk, megszüntessük.
Kétségtelen, hogy az emberiség kulturális fejlődése is hasonlóan göröngyös út, hiszen a kultúra alakulása folyamatos küzdelem az identitás (azonosságtudat) megőrzése és az információ között. Új korszakunk kialakulásával párhuzamosan az adat- és információrobbanás okozta válságtünetek is megjelennek, melyekre figyelmet kell fordítanunk. Ilyen pl. az emberi idegrendszer védtelenségéből, felkészületlenségéből adódó túlterhelése, a társas kapcsolatok beszűkülése, leépülése vagy a virtuális világba való elmerülés.